Daniel – visszajelzések

‘Szegény 17 éves fiú, nagyon beleéltem magam a helyzetébe. Szörnyű, hogy sajnos ilyen az életben is előfordulhat. Elgondolkodtató az egész történet. Fogalmam sincs én mit tennék a helyében. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy olvassa el, hihetettlen élményekben és fordulatokban lesz része!”

KTimi
(2018. február 19.)

Koszonom, hogy reszese lehettem e Csodalatos konyv elolvasasanak.
Ebben a konyvben nagyon szepen meg van fogalmazva a fiatalkori vaganysag, egyutt a felelemmel, a Szulo iranti szeretet, de egyben gyulolet is, a szerelem, es a baratok egymas melletti kitartasa.
Nehyon megkedveltem az Irono konyvet, es szertnem elolvasni az ezutan mejeleno osszes konyvet is.
Kulon gratulalok ahhoz, hogy fiatal korahoz kepest mennyire lenyugozo es egyben egyszeru, fordulatokkal tei regenyt irt.Amikor elkezdtem olvasni, nehez volt megszakitani (valamilyen ok miatt), de siettem, hogy mahar tudjam folytatni, igy gyorsn kiolvastam a konyvet.
En sok szeretettel udvozlom az IROK koreben, kivanok nagyon jo egeszseget, sok sikert es meg sok hasonlo jo konyvet, amit nagyon varok….
Tisztelettel; Hlavicza Erzsebet Etel”

Hlavicza Erzsebet Etel
(2018. február.13.)

Szia a Daniel című regényedet olvastam megrázó de nagyon érdekes és lerakhatatlan könyv volt számomra szinte átéltem ami vele történt remélem a többit is sikerül elolvasnom további sok sikert az íráshoz ! Gratulálok neked !”

Takács Marianna
(2017. december 11.)

Azt hiszem soha nem gondoltam bele úgy teljesen egészében, nem fogtam még fel teljesen, hogy valójában mi is történt Daniellel. Bele sem szeretnék gondolni. Borzasztó. A körforgás, ami megállíthatatlan. Azt hiszem belebolondultam én is, de közben mégis szerettem volna szépen végig gondolni a történteket, de valahogyan nem megy… Elképzelhetetlen ez a sok minden… Nem megy! Nem szeretném felfogni, hogy valahol a világban igenis létezik ilyen – talán most is éppen megtörténik, de nem tudunk róla, mert ugyanaz a rettegés, félelem, manipuláció keríti hatalmába az embert. Nagyon nem szeretnék belegondolni. Nagyon nem, és lehet hogy nem teljesen éreztem át az egészet, de lehet jobb is, hogy nem gondoltam bele, bár volt pillanat mikor bekönnyeztem rajta, és nem tudtam elképzelni, hogy hogy tud ilyeneket kitalálni Daniel apja… A másik meg az édesanyja, aki nem hiszem el, hogy nem tudja elhinni azt, amit Daniellel tesz, bár aláírom sokkal okosabb a férfi, mint volt, akkor is észre lehetett volna venni a jeleket, főképp, hogy a saját fiáról van szó.
A barátnőm mondta, hogy ő nem szívesen választott volna ilyen könyvet, tudja jól, hogy kinyírná az idegzetét. Én csak: olvastam és olvastam. Először felháborodtam aztán tűrtem és tűrtem, és végre megtörtént az amire vártam!
Ezzel a történettel Francesca H. Nielk azt szeretné bemutatni, hogyha ebben a helyzetben is van kiút! Mindig van. (És ez csak nem erre vonatkozik, minden másra.) Mikor már az utolsó reményfoszlány is kialudni készül, akkor kell a legjobban hinnünk benne, hogy igenis sikerül, ahogyan Danielnek is.
Összességében nekem tetszett a könyv, szép kis csavarokkal ellátva, jól megfogalmazva, és bátran ajánlom mindenkinek, mert muszáj egy ilyen szívszorító történetet is olvasnunk.:) Ez volt az első könyvem az írónőtől, de biztosan nem az utolsó… Remélem a többi kötethez is hozzájutok minél-előbb!❤

Minden ami könyvek blog részlet, a teljes bejegyzés:
http://mindenamikonyvek.blogspot.hu/2017/11/francesca-h-nielk-daniel.html
(2017. november 25.)

“Remek könyv, egy percig sem unalmas. Olykor az embernek muszáj egy kisidőre letennie, mert akkora hatással van a lelkére. Még kiolvasás után is napokig a hatása alatt tart. Szerintem egyszer mindenkinek el kéne olvasnia ezt, vagy egy ehhez hasonló történetet, mert roppant tanulságos rájönni, hogy másoknak milyen problémái lehetnek, és azt hogyan élik meg. Ha néhány szóban össze kellene foglalnom azt mondanám, hogy megrázó, felkavaró, elgondolkoztató, és nagyon tanulságos olvasmány. Szívből ajánlom mindenkinek, aki szereti, ha egy könyv nyomot hagy benne.”

Sz. Mária

(2017. november 20.)

“Kezdjük az elején.
A fiatal íróhölgyet én személyesen is ismerem, és volt szerencsém interjút is készíteni vele.
Meglepő módon, nem gondoltam volna, hogy Francesca ilyen mélységeket tud boncolgatni.
Bevallom, az első 10 oldal kicsit lassan ment. Valamiért nem vitt a story.
Aztán ahogy haladtam a fejezetekkel, a könyvvel, arra eszméltem, hogy vártám és vártam a mi fog történni a következő oldalon.
A szereplők maximálisan kidolgozottak, és annyira valósághűek, hogy a jelenetek végig a szemem előtt pörögtek le.
Az apa karaktere hihetetlenül el lett találva. Bűn vagy sem, de imádtam. Nálam vitte a prímet.
Daniel, a címszereplő már egyre kevésbé nyerte el tetszésem. Esetlen, aki próbál végig keménynek maradni, (ami azért a különböző kínzások következtében sokszor sikerül is.)de a folyamatos pityergések, sírás idegesített a végére. Ha nem lett volna a barátnője, Violet, akkor az első napon kikészül az apja mellett.
Maga a történet szerencsére egyáltalán nem volt kiszámítható. A büntetések, kínzások, fenyítések különösen izgalmasak voltak.
Az anya szerepe is megosztó volt, ami határozottan jót tett az egész regénynek.
Összességében véve, nagyon tetszett!!
Ahogy az interjú közben Francesca is mondta: ebből filmet kell készíteni!!
Komoly, ismert sztárokkal, mert megérdemli a történet!
Gratulálok neked kedves Francesca H. Nielk innen is még egyszer!”

Gabriel_J
(2017.október 20.)

“Remek könyv! Imádtam. Lenyügőző az atmosztférája és a végig fenttartott feszültség és az, hogy nem tudni, hogy mi lesz a vége. Én sokszor imádkoztam, hogy szegény Daniel ép ésszel kibírja a kibirhatatlant, de szerencsére azért volt neki egy aprócska segítség. Érdemes egyszer nekifutni a könyvnek, mert érdekes dolgokat tud kiváltani az olvasása.”

Kovács Zsuzsa
(2017. október 17.)

“Fiatal kora ellenére a szerző hihetetlenül jól bánik a szavakkal. Története olyan formában íródott,mintha egy amerikai mozifilmet néznék a jobbik fajtából. Fiatalok küzdelme az életben maradásért, családon belüli erőszak, pszichopata apa. Ilyen, és hasonló témákat boncolgat Francsca H. Nielk ebben a szívbe markoló, thriller és dráma ötvözetű regényében.”

Jordáki Gábor
(2017. október 15.)

 

“Nehezen talalom a szavakat….eddig nem olvastam hasonlo temaju konyvet. Kulon tetszett hogy elso perctol kezdve porognek az esemenyek,nem hagy unatkozni,ennek ellenere tobbszor tettem le,mert emesztenem kellett az esemenyeket,aztan izgatottan folytattam tovabb. Az anyuka karaktere ellenszenves volt szamomra,annak ellenere,hogy nem volt gonosz,csak elvakult. Azt gondolom mindenkinek el kellene olvasni egyszer,nagyon komplex kepet ad arrol,hogy egy bantalmazott mikent eli meg a traumat. Egyetlen apro eszrevetelem van, sok oldalon 6-7x is szerepel a Daniel megszolitas,amit en melloztem volna,pl anyakent : fiam, gyermekem,edesem, stb., de lehet hogy ez szandekos volt,ezzel ereztetve az anya-fia kozott levo szakadekot. Az apa brutalitasa nagyon kidolgozott, a vege fele nagyon elgondolkodtatott,utolso percig nem jottem ra mig a szerzo el nem arulta,hogy az ora mire szolgalt 🙂 zsenialis!!!
Amit nem ertek, hogy a neveloapanak mi koze volt az egeszhez? Ezt jobban kifejtettem volna, ertem en hogy pszichopata volt o is, de ez megsem mutatkozott meg,nem bantott senkit. Akkor miert dolgozott ossze Joshuaval? De talan ez nem is egy fontos szal,ezen kivul minden kerdesre kaptunk valaszt.
Szeretnek tobb konyvet olvasni az irotol, kulon tetszett,hogy mellozte a hosszas tajleirasokat,semmi szukseg nem volt ra,anelkul is filmkent lattam magam elott a cselekmenyeket….ha mar a filmnel tartunk,szivesen megneznem 🙂 Nalam a konyv 5*!”

Vig Ingrid
(2017. október 04.)

“Az, hogy egy anya nem érzi meg szívével, mit érez a gyermeke, hogy egy anya, nevelési célzattal oda adja a fiát annak az apának, aki terrorizálta, bántalmazta, azt gondolva „ kutyából lesz szalonna”, akár hiteltelennek tűnhet, de mégis így volt erős a hatás. Hihetetlennek tűnhet, de sokan vakok ezekre a történésekre, nem látják meg a láthatót a saját környezetükben sem.”

Cirmilla
(2017. október 03.)

“Alig egy héttel ezelőtt vettem meg a könyvet. Az elején kicsit tartottam tőle, hogy számomra túl erőszakos lesz, de aztán elkezdtem olvasni és le sem tudtam tenni. Rengeteg könyvet olvastam már, de azt hiszem, rég izgultam már ennyit könyvön. Az első perctől az utolsóig izgalmas volt. Még most is a hatása alatt vagyok. Mindig csak azon kaptam magam, hogy csak még egy fejezetet, meg még egyet elolvasok, aztán két nap alatt a végére is értem pedig azért elég vastag könyv. Szerintem még sokszor fogok olvasni az Írónőtől.”

Fehér Eszter
(2017. szeptember 18.)

“Az írónő mindössze 23 éves és olyan mélységekbe megy bele, olyan családi drámát mutat be nekünk egy thrillerbe ágyazva, ami lenyűgöző és borzalmasan megrázó is egyben. Érdemes odafigyelni rá, kevés az ilyen iromány jelenleg a könyvpiacon.”

Jordáki Gábor
(2017. szeptember 02.)

“Nagyszerűen megírt, izgalmas és nehéz olvasmány, ami kívánkozik, hogy a végére érj. Érzelmileg rendkívül megmozgató. Ajánlom mindenkinek, aki vágyik egy olyan műre, amit nem akar letenni, de néha kénytelen, hogy tudja folytatni.”

Scythe
(2017. augusztus 26.)

“Szeretném megköszönni ezt a könyvet, csodálatos élmény volt elolvasni.
Sok fordulat, barátság, kemény emberi viselkedés, szerelem, kétségbeesés, erős akarat, báj, megbocsájtás.

Gratulálok Francesca H.Nielk !
További sok sikert !”

Hlavicza Erzsébet
(2017. augusztus 17.)

“…Néha megijedtem magamtól, amit szerencsére ritkán élek át, szóval köszönöm szépen az idegőrlő élményt a kedves Írónőnek, aki olyat váltott ki belőlem, aminek a létezéséről sem tudtam. A regény lelki mélysége eszméletlen, a karakterek érdekesek….”

Részlet a My Moonlight Libary blog értékeléséből,
a teljes bejegyzést itt találjátok:

https://mymoonlightlibrary.blogspot.hu/2017/08/francesca-h-nielk-daniel.html
(2017. augusztus 05.)

Az első könyvedről mondott szavak tökéletesen igazak. A DANIEL olvasása közben érzelnek sokasága kergetik egymást. Szinte együtt akartam túlélni a fiúval a történéseket.
Azt hiszem ilyen könyvekre is szükség van az emberi léleknek.
Ajánlom tiszta szívvel mindenkinek.

Hogy tetszett-e? Nem tudom.
Amit tudok:
1. Sorba olvastam az oldalakat. / nem tudtam előre mi lesz a vége.
2. Nem tudtam letenni. / bő 48 óra alatt kiolvastam úgy hogy 2 éjszakás műszakom volt, és aludtam is pár órát nappal.
3. Végig reméltem, hogy lesz ereje kitartani Danielnek. / nem roppan össze teljesen.
4. Örülök, hogy egy Őrangyalt is belecsempésztél a történetbe Violet személyében.
5. Megmutattad, hogy a gyűlölet, és a mások életéért való aggódás mire képes.
6. A testvéri szeretet felbecsülhetetlen értékét is megmutattad.
7. Azt hiszem nagy szükség van ilyen témájú könyvekre is, hiszem lehet bár nem tudva, de körülöttünk is minden naposak lehetnek az ilyen törtébetek. Hogy tetszett- e? Megrázó volt. Érdekes volt. Izgultam, megdöbbentem, reménykedtem a soraid olvasása közben. Köszönöm, hogy olvashattam.
Hogy tetszett-e? Egyértelműen nem tudom kijelenteni, hogy igen, de azt sem hogy nem. Remélem érted.
Egy szép, értékes könyvet tarthattam a kezemben. Szívből ajánlom bárkinek.”
Czifra Mónika
(2017. július 12.)

“Ilyen jó könyvet még nem is olvastam. Nagyon jól megírt, sok mondanivalója van. Imádtam olvasni. Nem lehet letenni, de azt sem akartam hogy vége legyen! Az első szavától az utolsóig izgalmas. Nagyon jól forgatja az írónő a történéseket. Sosem lehet tudni mi fog következni…még a végén is másra gondoltam… sőt akár most hogy elolastam, most is…
Ajánlom mindenkinek, főleg akik szeretik a pszichothrillert.
Elsőosztályú könyv nemzetközileg is megállná a helyét a világranglistán.”

Kajdi Rita
(2017. július 11.)

“Nagyon tetszett a könyv. Persze a témáját és cselekményeit tekintve nehéz könyv. Végig görcsben volt a gyomrom. De a téma amit feszeget nagyon is valós, a családon belüli erőszak sajnos mindennapos… 🙁 Gratulálok az írónak, szerintem egyedi könyvet hozott létre!”

Sue_Dylen

“…Annak ellenére, hogy tényleg nem az én világom ez a pszicho-thriller, nagyon magával ragadott a cselekmény, és odaszögezett, a kanapéra. Nehezemre esett aludni menni, jelen volt a “csak még egy fejezetet” szindróma.
Véleményem szerint az írónő mesterien érzi a feszültségkeltés mikéntjét.
A témaválasztás igazán merész, a családon belüli erőszak igen kényes ügy. Tetszett azért, hogy bevitte a szerelem, a testvéri kapocs mindent átszakító erejét, kicsit feloldva néhol a feszültséget.
A szereplőkről:
A karakterek igazán jól kidolgozottak, nem volt hiányérzetem a cselekmény lefolyásában….”

Könyves pillanatok részlet, a teljes bejegyzés:
https://www.facebook.com/Konyvespillanatok/posts/1489227624458281
(2017. július 03.)

“Nagyon tetszett a könyv. Persze a témáját és cselekményeit tekintve nehéz könyv. Végig görcsben volt a gyomrom. De a téma amit feszeget nagyon is valós, a családon belüli erőszak sajnos mindennapos… 🙁 Gratulálok az írónak, szerintem egyedi könyvet hozott létre!”

Zséci
(2017. június 26.)

“Ez a könyv brutális volt.
Hogy én mennyire gyűlöltem Daniel pszichopata apját. Azok a büntetések, amiket Danielnek át kellett élnie annyira kegyetlenek voltak, hogy sokszor meg kellett állnom az olvasással kicsit megnyugodni, vagy a szemeimet törölgetni a könnyektől. Az anyja, az meg egyszerűen egy idióta, befolyásolható pics@ volt.
Örültem, hogy Violetnek köszönhetően Daniel életébe belopózik egy kis boldogság is ebben a nyomorult valamiben, amit nem is igazán nevezhetünk rendes életnek.
A befejezés számomra kicsit hirtelen, elkapkodott volt. Viszont elégedettséggel töltött el a végkifejlet…”

Evika82
(2017. június 25.)

“Végre megrendeltem és egyszerre mind a két könyvet. A Daniellel kezdtem és hamar végeztem is vele. Egy nap elég lett volna,ha nem kellett volna letennem sűrűbben mint gondoltam. Olvastam már hasonlót de ez annyira mélyen érintett, annyira dühített néha, hogy ilyen valóban megtörténik megannyi gyerekkel hogy kellettek a szünetek.
Elképesztő ahogy sikerült elérned hogy teljesen átérezzem.
Alig várom hogy neki állhassak a másik könyvnek és az biztos h a Daniel a kedvencek polcára kerül.
Köszönöm ezt az “élményt”, az biztos hogy sokat fogok még rá gondolni.

Németh Noémi
(2017.június 16.)

“Először is gratulálok a könyvedhez, őszinte elismerésem, és köszönöm az élményt, amit átélhettem olvasás közben és az óta is, hiszen vannak pillanatok, helyzetek, amikről eszembe jut Daniel története.
Bevallom az olvasási élményemhez hozzátartozik volt, amikor letettem a könyvet, nem bírtam tovább olvasni annyira elkeserített, vagy éppen dühített Daniel „szerencsétlen” helyzete. Ugyanakkor nagyon kíváncsi voltam a folytatásra. Meddig bírja Daniel? Miért nem tud felnőtt segítséget kérni, akár az iskolában? Milyen anya az, aki nem veszi észre, hogy milyen állapotban van a gyereke, tehetetlen, vagy manipulálják, ő is áldozat? Persze, ha minderre egyértelmű válaszok lettek volna, akkor nem lett volna ilyen izgalmas a könyved.
Mindeközben azon is csodálkozom, hogy egy fiatal lány hogyan tud ilyen, mondhatom tragikus eseményeket kigondolni, szívszorongatóan, de ugyanakkor nagyon izgalmasan leírni.  A válasz talán egyértelmű, tehetséges vagy.
További jó könyvírást, sok sikereket kívánok!
Üdvözlettel:”

Strupka Magdolna (olvasó, anya, nagymama, tanár)

“Az elmúlt hónapokban számos könyvet félbehagytam, semmi sem tetszett, semmi sem fogott meg. Egy idő után szinte már nem is próbálkoztam. Ezután talált rám „Daniel”, és teljesen letaglózott. Néhány oldal után beszippantott a történet, másfél nap alatt befejeztem, mert nem bírtam letenni. Nagyon tetszett!
Egyetlen dolog zavart csak: túl sok volt a „Daniel” a könyvben. Mármint a név. Szerintem nincs ember, akinek ennyiszer mondanák ki a nevét. De ez minimális, a könyv értékéből és izgalmából semmit sem von le. Imádtam!”

Leonine

“Nagyon mélyenszántó olvasmány, nem könnyű műfaj. Talán azért, mert az írónő végig egyes szám első személyben „meséli” el a történetet. Néhol rendesen a hideg rázott, olyan kegyetlen volt. De nem tudtam letenni. Durva, igazi rettenetes hús- vér jeleneteket kap az olvasó. Nekem nagyon tetszett. Raáraknám a 18-as karikát.”

Baranyai Lilla

“Nagyon jól megírt könyv, annyira részletes volt, hogy magam elé tudtam képzelni minden szereplőt – mintha egy filmet néztem volna. Szinte nekem is fájt, nagyon lassan tudtam haladni vele, többször letettem – mindezt a brutalitása miatt és azért, mert gyűlölöm az igazságtalanságot. Nagyon sajnáltam Danielt és dühös voltam az anyjára, nem hittem el, hogy lehet valaki ennyire naiv, illetve befolyásolható…”

Snicky

“Tisztázzuk még az elején: Francesca H. Nielk egy magyar szerző. Bizony, magyar írók is tudnak ilyen minőségben alkotni. Elég magas elvárásokkal kezdtem neki a Daniel olvasásának. Egyrészt mert volt alkalmam “beszélni” az írónővel, másrészt, mert a fülszöveg alapján úgy gondoltam, hogy nem lesz hiány izgalmakból. És bizony hozta is amit elvártam tőle…”

Lendület magazin részlet, a teljes bejegyzés:
http://lenduletmagazin.hu/a-feszultsegkeltes-mestere-ajanlo-a-daniel-c-konyvrol/

“Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, aki egy izgalmas, bár lelkileg megterhelő, elgondolkodtató olvasmányra vágyik. Én pár óra alatt elolvastam, és nehezen hittem el, hogy egy ilyen fiatal lány, ilyen komoly témában, ilyen fantasztikus könyvet írhat. Nagy jövőt jósolok neki. Némi rejtett tartalmat is sikerült találnom a könyvben, méghozzá azt, hogy bár Daniel retteg tőle, de talán az apjából egy kis szelet mégis bujkál benne is. A könyv végén, mikor Daniel “észrevétlenül csípőre teszi a kezét”, ami az apja szokása volt, nekem ezt sugallta. De a könyv nagyszerű íróját hadd idézzem, ha már író megtehetem 🙂 : “ez teljesen véletlen, itt látszik, hogy aki olvassa a könyvet az egész másként értelmezi a dolgokat, mint ahogy én tettem írás közben, Ezért varázslatos ez az egész, hiszen itt tényleg nincs két egyforma verzió, még ha mindenki ugyanazokat a betűket is látja. ” Nos, kívánom, hogy még nagyon sok betűt írj le az életben, amit másokkal meg tudsz majd osztani, érzelmeket, gondolatokat kiváltva másokból. Mert azokból sosem elég. :)”

Sarádi Krisztina

“…Mélységesen meg tudja rázni az olvasót, és sokkba tudja taszítani egy ilyen nehéz téma.
Minden tiszteletem az írónőé, hogy volt ennyire bátor, mikor megírta mindezt. Főleg, mert a könyv egy fiú szemszöge alapján készült, ami pedig még inkább sokkalta magával ragadóbb, mind tudjuk, hogy a férfiaknak és a fiúknak elég nehezükre esik megnyílni, vagy beismerni az ilyen és hasonló témákat,  még mi nők-és lányok lelkisebbek vagyunk.
Egyébként, ha úgy nézzük, ez egy remekül megírt regény.
A téma épp elég mélyre nyúlik, a félelem, az utolsó kis reményszálak megragadása, miközben pedig az események egyre inkább maguk alá temetik az olvasót és a főszereplőt egyaránt.
A kérdés, hogy vajon képes lesz-e mindezek után Daniel épen kikerülni a helyzetből, lesz-e majd bármi ami kiragadja őt onnét?
Hát igen, az a folyamat, aminek szemtanúi lehetünk, hogy a fejezetek során az apja mennyire képes tönkretenni a fiát, az pedig mennyit változik. Teljesen átformálja őt minden történés, mondhatni kergetik őt rendesen a belső démonjai…”

Írásaim tárháza részlet, a teljes bejegyzés:
http://irasaimtarhaza.blogspot.hu/2017/02/francesca-h-nielk-daniel.html

“Most fejeztem be a könyvet, éjjel 2-kor. Egyszerűen nem tudtam letenni. Nagyon tetszett. Annyira félelmetes, mégis magával ragadó volt. Átéltem, mintha ott lettem volna Én is. Csak gratulálni tudok. Nagyon kevés könyv tud magával ragadni annyira, hogy éjjel is fent maradjak miatta. További sok sikert kívánok! Innen már biztos siker!”

Szabó Erzsébet

“Brutális, másat nem lehet erre a könyvre mondani. A legnagyobb érzelem amit kiváltott belőlem az a féktelen düh. Úgy érzem képtelen vagyok megszólalni a dühtől, a gombóctól a torkomban, a könnyeimtől amelyek áztatják a billentyűzetet.
Összeszámolni sem tudom, hogy hányszor kellett letegyem a könyvet, és kiszellőztessem a fejem, mert a dühtől, a sokktól, és a tehetetlenségtől nem láttam. Nem is az apa aki, maga volt az ördög akasztott ki. Öt egy az egyben kibeleztem volna ha közelemben van. Itt az anya csapot fejbe engem nem is egyszer és nem is kétszer. Össze törte a szívem, ugyanúgy mint Dánielnek. Utáltam az anyát, a legmélyebb pokol bugyraiba kívántam, pedig egyáltalán nem volt gonosz. Ki tudtam volna rázni a lelket belőle, hogy ébredjen fel, és higgyen Dánielnek. Gonosz szadista volt az apa na ő igen. Dánielért a szívem szakadt. Ami nagyon foglalkoztatott az az, hogy miért nem lépett le inkább? Én leléptem volna ha neki legyek.”

Eriii

“…Azon túl, hogy mennyire megdöbbentő, hogy a pszichopaták mindig megússzák és hogy egyes emberek, miként képesek tönkretenni életeket, szeretném kiemelni az írónő tehetségét. Néha elfeledkeztem arról, hogy egy kitalált történetet olvasok, –legalábbis remélem, hogy az és nem valós eseményekből merített – és csak később gondolkodtam el azon, mennyire ügyesen visszaadja Daniel félelmét, kétségeit, milyen ügyesen vezeti a történet fonalát. Hogyan alakul át Daniel is, mikén törik meg, egészen addig, hogy már maga is elhiszi, amit a fejéhez vág az az „embernek nem nevezhető valami”. Érezni lehet minden egyes sérülést, amit elszenved, kívül belül. És amikor már azt hinnéd, hogy valami csak történik, és ezután elmenekül vagy megmentik, akkor szembesülsz vele, hogy még koránt sincs vége, és a szörny kitalál még valamit, hogy kínozza a saját gyerekét…”

Írógép részlet, a teljes bejegyzés:
https://irogep.wordpress.com/2017/04/30/francesca-h-nielk-daniel/#more-1548

Egy hete vettem meg, a borító ami megragadott. A könyv letehetetlen, magával ragadó. Először is gratulálok a könyvedhez és várom az új regényedet. ( mikor lesz következő? ) A Daniel könyved borítója ami miatt felfigyeltem rá. Majd a fülszöveget elolvasva döntöttem mellette. Nagyon szeretem azokat a regényeket, amiket nem csak elolvasok, hanem napokig benne ragadok. Ez a könyv pont ilyen. A megfogalmazása könnyű, a témaja súlyos. Ettől filmszerűen pörgött le előttem a történet. A könyv olvasása olyan érzelmeket váltott ki belőlem, amit eddig egy regény sem. Minden eddig általam olvasott regény közül a legjobb!!”

Zsuppánné Fitos Veronika

“Szia,
Nagyon jó könyv, az elejétől kezdve izgalmas, szívem szerint egy nap alatt kiolvastam volna 🙂 Este alig vártam, hogy ismét reggel legyen és olvashassam tovább
Remélem lesz még hasonló műfajú könyved!!”

Szücs Zsanett

“Vegre sikerult vegigolvasni a konyvet. Meg kell mondanom: nagyon ” nehez” olvasmany volt! Mint.elozoleg mar irtam, nagyon sok konyvet olvastam mar, de a Te konyved a legjobbak kozott szerepel! Egyszerre 4-5 fejezetet tudtam elolvasni, mert annyira elethuen irtad le az esemenyeket, hogy azonosultam a fohossel, es “pihennem” kellett, hogy folytatni tudjam! Az utolso fejezeteket pedig meg lassabban olvastam, “felve” attol, hogy a fohos a esetleg feladja, es negativ iranyba fordulhat a sorsa! Mindent osszevetve: nagyon-nagyon teszett a konyv, mindenkinek ajanlani fogom es varom a tobbi konyved megjeleneset! Csak igy tovabb es tiszta szivembol sok sikert kivanok!”

Sarádiné Eti

“Még most is nehezen találom a szavakat, annyira nehéz egy ilyen komor, mély témájú könyvről írni úgy, hogy átadhassam a gondolataimat, amik a fejemben és az érzéseket, amik a lelkemben kavarognak. Először is hihetetlen, hogy ez a könyv, koncepció mind egy 22 éves fiatal lány tollából született. El sem tudom képzelni, milyen volt megírni, hiszen én olvasva is a poklok poklát éltem át, egyszerre éreztem szomorúságot, dühöt, értetlenséget, haragot, undorodást, félelmet…. “

Könyvmánia részlet, teljes bejegyzés:
http://konyvmaniablog.blogspot.hu/2017/04/francesca-h-nielk-daniel.html

“Az utóbbi napokban nem írtam egy sort sem (ejnye!), mert nekiláttam a Daniel olvasásának, és egyszerűen képtelenség letenni ezt a könyvet! Rengeteg fekete tea fogyott közben, meg nem kevés keksz, és csak úgy röpült az idő! Tudjátok, én nem ajánlok úgy, hogy előtte nem győződtem meg róla, hogy mit is. Szóval ezt tiszta szívből. Mindenkinek, aki egy lebilincselő és megrázó történetet szeretne egy tizenhét éves, bántalmazott srác életéről.
Kedves Francesca H. Nielk írói oldala! Le vagyok nyűgözve! De tényleg!

Gombos Tünde

“Kedves Francesca!

Elhoztam Danielt egy balatoni nyaralásra, gondolván, öt napig simán kitart a 400 oldal. Tévedtem. Gyakorlatilag a második fejezettől magához szögezett a könyv. Mire leszálltunk a vonatról, 180 oldalnál jártam, másnap pedig be is fejeztem.
Nem tudtam, mire számíthatok, de nálam telitalálat volt. Nagyon izgalmas, feszültséggel teli és szívszorító regény. Gratulálok hozzá, és köszönöm szépen a lehetőséget, hogy elolvashattam.
További sok sikert kívánok!”

Antal Erika

“Úristen úristen ilyen fantasztikus és eseménydús könyvet soha nem olvastam még…alig tudtam letenni….sikerült 3 nap alatt kiolvasnom….ez fantasztikus írás volt. Most a 13 éves lányom kezdte el olvasni, reggel óta már a felénél tart és azt mondta hogy letehetetlen 🙂 azt is mondta hogy iszonyat vizuális személy és teljesen beleéli magát a történetbe 🙂nagyon tetszuk neki 🙂 köszönöm ezt a fantasztikus élményt…remélem a következő is ilyen szuper és fordulatos lesz :-)”

‎Pintér Zsoltné Szilvi‎ 

“Daniel” című könyvről:

Szerencsére környezetemben közvetlenül nem tapasztaltam ilyen mértékű kínzással párosult brutalitást, meg egyébként is fiatal korom óta maximálisan elutasítom és idegenkedem a legkisebb hasonló dolgoktól is – mint a legtöbb ember – főleg, ha az gyerekeket érint. Ezért is kissé félve kezdtem az olvasáshoz, de bíztam abban, hogy biztos ad valami okulást, hogy ebbe a közegbe bepillantva jobban meg lehessen ismerni az ezt kiváltó okokat, és főleg az elszenvedő által átélt borzalmakat, és az ebből való kilábalás felszabadító érzését.
Sajnos a kiváltó okra igazán nem derült fény, mindössze annyi, hogy egy beteglelkű “apa” legkegyetlenebb kínzásait mutatja be, amelyre a legközvetlenebb környezete, később az öt hónapos börtönbüntetése sem tudott segíteni. Az sem derült ki, hogy az “apa” kapott e valamilyen kezelést, hogy ezt az un. betegségét valamilyen szinten kordába tudja tartani, sőt inkább segítséget kapott /lásd. anya és élettársa, közvetve annak gyermeke, a rendőrségnél, valamint a kórházban lévő ismerősök útján /.

Mindez azonban fokozta az izgalmakat. Együttérzést váltott ki az, hogy Daniel szinte lebénult a félelmében, amit fokozott az a tudat, hogy akitől a legtöbbet remélt – az anyjától – nem kapott segítséget, mivel nem hitt neki. Ez legalább annyira megviselte, mint az apja gyötrő kínzásai.
Igaz kiderült, hogy őt is nagyban megvezette az élettársa, valamint a nevelt fia, de a lánya figyelmeztetésére sem reagált, ahogy én azt olvasás közben reméltem. Valóban fény volt a sötét alagútban az iskolatársa segítsége, aki ismeretlenül is de hitt benne, a rokonlelkek összetalálkoztak, ami végül is a veremből való kilábalást elősegítette. Ez a „kis” szerelmi száll enyhített a borzalmakon…
A privát érzéseimtől függetlenül a könyv igazi olvasásélményt nyújtott, valóban nem tudtam letenni, mert mielőbb arra vártam, hogy a Danielt körülmarkoló brutalitás végre megtörjön. Számomra kis lélegzetet adott, hogy a nővére hitt benne, hogy felkereste az anyját, hogy mégis, talán együttérzést vált ki a fia állapota.
Jó volt a fejezetek végén lévő – szerkesztésbeli, vagy szándékosan üresen maradt- fél, negyedoldalnyi lap, ami egy sóhajtásnyi időt adott a tovább folytatáshoz.
A könyv az érdeklődést mindvégig magas fokon tudta tartani. Már az olvasás első perceiben azonnal a cselekmény sodrásában kerültem, és ez a közlés közvetlenségével, az cselekménysorozat tálalásával, emberi szolidaritásból is végig fennmaradt.
Aktualitása sajnos nagyon igaz, főleg, ha napjaink napi híradásait hallgatjuk.
Bízva abban, hogy a könyv minél szélesebb rétegekhez eljut, árnyaltabban tudunk odafigyelni a “szomszédban” történt rezdülésekre és ha csak nagyon óvatosan is, de egy kis fénysugarat tudtunk küldeni annak aki ebben bele tud kapaszkodni. Köszönöm, hogy a könyved az élet eme szeletét is bemutatta ami sajnos napjaink része.
Várom a többi regényt is!!!! 🙂
Ui.: Könyvtáros vagyok, az olvasóimnak is fogom ajánlani a könyvet”

‎Kiss Regina

“Ez a könyv egy remekmű😊 Mindenkinek ajánlom aki szereti az izgalmasat ahol kombinálsz, de sosem tudod mi következik. … Imádtam minden egyes sorát. Készüljetek, Nem lehet letenni.❤”

‎Kjd Ritus

“Megvettem, olvastam a könyvedet. Gratulálok! Tetszett, hiszen nagyon olvasmányos, az a le sem tenném, azonnal végigolvasnám típusú. Ezeket szeretem a legjobban. A témája sok-sok gondolatot indít el az olvasóban, remélve, hogy mindez soha sehol senkivel nem valósult, valósul meg, hanem csak a jó fantáziád eredménye. További nagyon sok sikert kívánok írói karrieredhez!”

‎Kugler Ágnes

“Kiolvastam a könyvedet! Amikor elkezdtem, erőt kellett vennem magamon, hogy letegyem legalább addig, amíg felkészülök az anatómiára. Utána viszont gyakorlatilag addig abba sem hagytam, amíg ki nem olvastam. Végig izgultam, ha körömrágós lennék, nem maradt volna körmöm 🙂 Dühöngtem, és drukkoltam ! Gratulálok! :)”

Kovács Zsuzsi

“Kedves Francesca!

Nagyon nagy élmény volt a könyvedet olvasni, köszönöm neked. Lendületesen, szépen fogalmazol, az eseményeket szinte magam előtt láttam szavaid nyomán, s nagyon drukkoltam a fiúnak. Szörnyű lehet ilyen szenvedést átélni, őszintén remélem, hogy nem saját élményekből táplálkoztál. Kicsit a “két apuka” kapcsolatáról bővebben is olvastam volna, de így is nagyon tetszett a vége.
Szívből gratulálok!”

Tenkesné Enikő