Részlet a 9. fejezetből
“Houston, Texas, Egyesült Államok, Amberly háza
március 24. 22:18
Alex támogatóan bekísérte Amberly-t a házába, majd leültette a kanapéra. A fiatal nő még mindig maga elé meredve bámult a semmibe. Képtelen volt elfelejteni a nemrég látott szörnyű képeket, amik valószínűleg egy életre beleégtek az emlékezetébe.
– Megkeresem Jamie-t – simogatta meg Alex finoman a vállát, de Amberly nem is reagált. – Jól van – suttogta, szinte már önmagának, majd elindult az emelet felé, miközben halkan Jamie nevét szólongatta, de nem kapott választ. Nemsoká viszont rábukkant a bátyjára. A férfi a régi hálószobájában ült az ágyvégén és mereven nézte a lába alatt a talajt, talán észre sem véve, hogy visszaértek.
Alex lassan odasétált mellé, majd szívfájdalommal az összeroskadt testvérére nézett.
– Jamie – kezdett bele finoman, de bátyja rögvest félbeszakította:
– Ne – szólalt meg rekedt hangon, egy másodpercre sem emelte fel a szemét a szőnyegről. – Ne mondd meg – suttogta erőtlenül.
– Jamie – kezdett bele kissé határozottabban, de testvére ismét megállította:
– Legalább még egy pár percig hadd higgyem el, hogy minden rendben van… – ejtette ki a szavakat élettelenül.”