1. rész
Emlékek megváltoztatása
Volt már veled olyan, hogy valaki megbántott és órákig, napokig, hetekig, sőt olykor talán évekig is magadban őrizgetted a fájdalmat? És olyan, hogy valami olyan dolog bántott, ami már igencsak ideje múlt volt, sőt, igazából már mindenki elfelejtette az egészet, csak te nem?
És olyan, hogy ez az emlék ébren tartott, és újra és újra átrágtad magad rajta, még nagyobb fájdalmat gerjesztve? Volt, hogy újra és újra kimondtad fejben azt, amit a valóságban nem mertél? Esetleg kreáltál egyetlen bántó mondatból egy egész háborút önmagadban?
Szerintem igen, szerintem mindenki volt már így, ha őszintén magába néz. Legalábbis velem elég sokszor megtörtént…
Ha rád is igaz ez, akkor szeretnék egy kis segítséget nyújtani neked ahhoz, hogy hogyan tudod elengedni ezt az egészet, és lezárni magadban. Persze csak akkor, ha szeretnéd…
Ez az egész, amit nemsokára leírok, az valami olyasmi, amit nemrég fedeztem fel, és egészen jól működik nekem, szóval egy próbát megér, hátha neked is beválik. 🙂
Ráadásul mi veszteni valód lehet egy próbából? 🙂
Ha viszont úgy érzed, hogy te vagy olyan szerencsés, hogy ilyen soha nem történt még veled, és nem is fog, akkor kérlek, azért olvasd ezt el, hogy egyszer, ha esetleg valaki olyannal találkozol, akin segíthet, akkor elmondd neki, hogy megkönnyebbítsd ezzel az életét. 🙂 És már tettél is újra valami jót. 🙂
Tehát a feladat semmivel nem több, mint átírni a benned játszódó sztorit.
Igen, most lehet, azt gondolod, hogy nekem, mint író, ez könnyű, de hidd el, neked is menni fog, ha hajlandó vagy kipróbálni.
És nem kell rajta stresszelni. 🙂 Fogd fel egyszerű játéknak, amit helytől, kortól, nemtől és időtől függetlenül bármikor játszhatsz, és nem kell hozzá több, csupán néhány nyugodt perc, amikor kettesben maradsz a gondolataiddal. 🙂
1, Szóval, először is képzeld magad elé a helyzetet, mintha kívülállóként néznél egy filmet.
2, Ha ez megvan, akkor nézd meg, hogy melyik szereplő mit csinált akkor ott, és mit érezhetett abban a percben.
– Vajon mi volt ebből a lényeg?
– Ki, mit, hogyan érthetett?
– És miért viselkedett úgy, ahogy?
Talán tényleg, aki megbántott, az nem azért tette, mert veled baja volt, hanem talán azért, mert benne dúlt önmagával kapcsolatban valami konfliktus.
Talán régebben vele is így bántak, és nem tud most mást tenni, mint a tanultakat továbbvinni…
Nézd meg, bármi lehet a válasz. De arra emlékezz, hogy most nincs olyan, hogy jó vagy rossz. Csak hagyd, hogy magától jöjjenek a legváratlanabb gondolatok.
Ezután pedig nézd meg, hogy veled mi a helyzet.
– Talán ideges lettél?
– Vagy nagyon fájt, és azt érezted, te is bántani szeretnéd a másikat?
– És ennek vajon volt/lett volna értelme?
3, Mit tanultál ebből a helyzetből?
– Talán azt, hogy hogyan kell kiállnod magadért?
– Vagy azt, hogy meg tudod őrizni a hidegvéred, még akkor is, ha mások felidegesítenek?
– Esetleg megtapasztaltad önmagadnak egy olyan oldalát, amit eddig nem is ismertél?
– Talán éreztél valami olyat, mint eddig még sosem?
– Talán azt érezted, hogy védekezned kell, hiszen felhozott benned egy régi történetet, ahol már egyszer hasonló körülmények között bántottak téged?
– Talán gyenge voltál, talán kimutattad a valódi érzelmeidet? És ha igen, ez hogyan érintett téged?
– Talán semmi másra nem vágytál volna, csak néhány jó szóra?
4, Ha sikerült eljutnod odáig, hogy kívülállóként, és nem a saját negatív érzelmeidtől fűtötten, nem haragból, dühből vagy utálatból nézted végig a szituációt, akkor gratulálok, mert eljutottál a feladat legjobb részéhez, amit ígérem, nagyon fogsz élvezni.
Amint a végére értél, már sokkal boldogabbnak és nyugodtabbnak fogad érezni magad. 🙂
5, Úgyhogy jöjjön is az úgymond „feloldás”:
Kezdd el megnézni, hogy akkor, ott, amikor bántottak, megijedtél, féltél vagy bármi negatívat átéltél, mire lett volna szükséged?
– Egy ölelésre?
Ha igen, akkor képzeled el, hogy megkapod, és nem akárhogy, hanem valódi szeretettel, őszinte törődéssel adják neked.
– Esetleg szükséged lett volna, hogy megértsék a te álláspontodat?
Ha igen, akkor képzeled el, lásd, halld, érezd, hogy a másik fél, aki eddig mondjuk támadott téged, most elcsendesedik, és egy enyhe mosoly rajzolódik az arcára. Aztán azt mondja: igen, értem, neked sem könnyű. Megértelek…
Aztán folytatódjon a történeted úgy, ahogy te leginkább azt érzed, hogy jólesne…
6, Mire van még szükséged? Most bármi eszedbe jut, add meg magadnak, hiszen megérdemled. Ez most itt a te történeted, és valóban megérdemled, hogy a számodra lehető legjobb happy enddel végződjön. 🙂
7, A játék pedig addig folytatódjon, míg minden egyes kis mozzanat pozitívvá válik, te pedig megnyugszol…
Ugye már most sokkal jobban érzed magad? Már most sokkal kevésbé neheztelsz arra, aki egykor valahogyan megbántott, hiszen sikerült megbocsájtanod. 🙂
Egyszerűen megváltozott a történeted, és így a fájdalom a lelkedben átalakult békévé.
Ha pedig ez megtörtént, szerintem már megérte. 🙂
Végre nem mérgez téged tovább az, ami eddig benned volt, és így az eddig erre fordított energiád most megmarad arra, hogy a valóban fontos dolgokra koncentrálhass. 🙂
Önmagadra, és arra és azokra, akiket szeretsz, akik és amik örömet adnak neked. 🙂
Remélem, ez a kis „gyakorlat” segíteni fog neked, amikor szükségesnek érzed. Használd nyugodtan, ha pedig sikerélményed van, azt kérlek, hogy oszd meg itt, hogy én és mások is inspirálódjanak te általad is. 😉
És köszönöm, ha megosztod, hátha eljut valakihez, akinek pont erre van szüksége. 🙂